Annás segítségével születtek az almácskáim, köszönet a leírásért még egyszer. Amelyek a végére teljesen átlényegültek: először poháralátétnek akartam. Aztán terítőre szerettem volna őket. Végül a függöny aljára kerültek.
Ami nem is függöny, hanem egy egyszerű konyharuha, így a varrást megspóroltam. A varrógép és én, vagyis mi ketten, még mindig kerülgetjük egymást. Ettől függetlenül a csipke a varrógéppel került fel.
A függönytartó rúd eredetileg fekete volt, fehér festék sprayvel fújtam le többször. Hosszabb is volt, fűrészelni is kellett- ezt a részét a lelkes szomszéd bevállalta, gondolom, meg akart kímélni a szerencsétlenkedéstől. Miután a 4 csavar becsavarása a fába kb. 5 forintosnyi vízhólyagot eredményezett a tenyeremen.
Természetesen az asztal is fehér lesz. Majd.
A fém leszúró táblácskákat a svéd áruházban vásároltam. A belsejét krétafestékkel lekentem (a belseje kissé domború), körbe festettem vékonyan fehér festékkel.
Egyébként több színben is lehet kapni, kép itt.